-Jack vagyok.-nyújtotta felém kezét a magas Zöld szemű,barna hajú "kedves" deszkás fiú.
-Jade Jackson.-mondtam picit talán flegmán.De bocsájtson meg a világ...elütött egy gyerek.Vagy lehet hoogy nem éppen gyerek...Mindegy.
-Nagyszerű név!És mi járatban vagy?-mosolygott továbbra is
-Bocsi de nem bízok idegenekben...Samantha menjünk!-mondtam majd kézen fogtam barátnőmet és sietősre vettük a tempót.
-Ez bunkóság volt Jadey!-mondta Sam és megállt mellettem
-Miért?!Nem is ismerem.Akkor meg minek kössem az orrára,hogy mi járatban vagyok itt?-kérdeztem csípősen
-Biztos nem egy gyilkos életem...-mondta Sam
*Jade emléke*
-Figyelj kicsim menj fel az emeletre!És zárd be a szobád ajtaját,bújj el az ágy alá és ne engedj be senkit rendben!-fogta meg arcomat anya és adott egy puszit a homlokomra.
-De anya...-kezdtem el sírni.Hangos dörömbölést hallottam a bejárati ajtó felől.
-Menj Jadey!Bármi is lesz nagyon szeretlek!-mondta és kezembe adta a nyakláncát amit soha nem vett még le -Ez majd megvéd és nem felejtesz el!. Felrohantam a szobámba.Fájt otthagyni anyát de muszáj volt.Bezártam az ajtót és bemásztam az ágyam alá...
-Hé Jade!Minden oké?-kérdezte Sam
-Mih?Jah....Igen!Csak...tudod...emlékek!-néztem rá fél mosollyal az arcomon.Szememből egy picike könnycsepp szökött ki de azonnal letöröltem.Mire megfordultam csak Sam két karjával találtam magam szembe aki azokat ölelésre nyitotta. 5percnyi ölelkezés után elindultunk a ház felé.Nem sokára el is értünk a célhoz.Előbányásztam a táskámból kulcscsomómat és a megfelelő kulcsot a zárba helyeztem.Amint beléptünk egy csodálatos nappali bámult velünk szembe.Jobb oldalt 2 ajtó volt.Az egyik egy hálóba a másik egy fürdőbe vezetett.Ha kicsit tovább mentünk a konyhába találtuk magunkat.Az emeleten szintén egy fürdő és egy szoba volt található.
-Enyém a földszint!-vágta rá Sam
-Okay.Úgy is én akartam az emeletet hehaaaaa!-nevettem az arcába.Eljátszottuk a szokásos "Ez bizony így van!" kézfogásunkat és mindenki bezárkózott a szobájába.Elkezdtem kipakolni (ugyanis a költöztetők már rég behozták minden cuccunkat és berakták a nappalinkba hogy a 2 szerencsétlen lány majd szétpakol ugye?!noooooo!) Mivel ágyam az nem volt ezért kénytelen voltam a földön hálózsákban aludni.Felraktam az "ágyam" fölé egy nagy Brit zászlós pósztert.A beépített gardróbba beraktam a ruháimat,felraktam az égősort és lefeküdtem aludni.A föld iszonyat kényelmetlen.Nem csoda hiszen parketta van.Node mindegy.Leosontam teát csinálni magamnak.Benéztem Samantha-hoz.Már elaludt így kikapcsoltam a TV-t és betakartam drága barátnőmet.Halkan kilépkedtem a szobából el a konyhához és a "Törékeny konyhába való mütyik" elnevezésű doboz tartalmát kezdtem el kipakolni a konyhában.Körülbelül 20 perc keresgélés után meg is találtam a vízforralót viszont ekkor kellett a ténnyel szembesülnöm,hogy az itten konnektorok nem olyanok mint LA-ban.Shittt...Na akkor most légy okos Jadey keress egy lábast.Engedj bele vizet és kotord ki a gyufát a zsebedből.Amint felraktam a gázra a vizet hatalmas dörrenést hallottam.Nagyszerű még vihar is van.Félek a viharban főleg egyedül.Mikor a víz elkezdett forrni beledobtam a teafiltert,elzártam a gázt és kiöntöttem a kedvenc bögrémbe a meleg teát.Elsétáltam a nappaliba ahol leültem a TV-hez és elkezdtem a "Walking Dead"-et nézni.Ekkor kopogást hallottam. Ijedtemben összerezzentem,majd lehalkítottam a TV-t.Leraktam a teát a kis komódra és felkaptam egy levél bontó kést.Lasssan elindultam az ajtó felé,már szinte kúsztam a földön...Mikor kinyitottam az ajtót arcomról eltűnt a félelem és egy enyhe nyögés hagyta el a számat...
2014.02.22 20:15
Kövit
VálaszTörlés